Feketelista – “tiltott” élelmiszerek egy éves korig

 In Szülői kisokos

tehéntej

Bár a hozzátáplálással kapcsolatban megoszlanak a szakértői vélemények, abban a legtöbben egyetértenek, hogy nem ajánlatos tehéntejet adni a babának egy éves kora előtt. A tehéntej megterheli a kicsi veséjét és emésztőrendszerét magas a fehérje- és ásványi anyag tartalma miatt, illetve az allergia kialakulásának kockázata is igen magas. Ez az érzékenység tehéntejfehérje allergia vagy laktóz intolerancia formájában jelentkezhet, hátterében pedig a savó részét képező béta-laktoglobulin és a kazein állhat.

ásványvíz

Az egy éves kor alatti csecsemőnek minden esetben alacsony ásványianyag tartalmú, szénsav- és nitritmentes ásványvizet adj, amint a biztonság kedvéért célszerű fel is felforralni, ha több mint egy napig felbontva volt tárolva.

gyümölcslé

A citrusfélék erősen allergizáló gyümölcsök, ezért célszerű csak 1 éves kor után bevezetni őket a baba étrendjébe. Emellett  fokozzák a gyomorsav termelődését, amely szintén kellemetlen következményekkel járhat. Ezeket a gyümölcsöket általában különféle vegyszerekkel is kezelik, ezért a héjukra is fokozott figyelmet kell fordítani!

tehéntúró

A tehéntúró és más savanyított tejtermékek általában 9 hónapos kor környékén kerülnek bevezetésre a babák étrendjébe, azonban ha a családban már fordult elő allergiás megbetegedés, akkor célszerű ezzel is megvárni, amíg a kicsi betölti az egy évet. A különféle tejtermékek – mint a túró, a sajt és a joghurt – sok kalciumot és egyéb tápanyagot tartalmaznak, amelyek fontos szerepet játszanak a gyermek egészséges fejlődésében és növekedésében. 9-10 hónapos kor előtt azonban a bennük található proteinek csak felesleges megterhelést jelentenek a kicsi emésztőrendszerére és veséire.

tojás

A tojás – és legfőképpen a tojásfehérje – az egyik legrégebben ismert allergén anyag, amelyet egyes kutatások összefüggésbe hoztak a csecsemőkori ekcéma kialakulásával is. Légúti és bőrgyógyászati tüneteket, valamint hasi panaszokat okozhat, ezért kizárólag egy éves kor után szabad bevezetni a gyermek étrendjébe. A tojás számos élelmiszerben megtalálható, és egyes nem kötelező védőoltások előállításakor is tojásfehérjét használnak, amely kis mennyiségben az oltóanyagba is belekerülhet. A vásároláskor célszerű fokozottan odafigyelni a különféle pékáruk, tésztafélék és fagylaltok összetevőire, valamit az ételek elkészítésekor is gondoskodni kell a tojás helyettesítéséről.

erdei gyümölcsök

Az eper és más, apró magvakat tartalmazó erdei gyümölcsök (szeder, áfonya, szamóca, málna, ribizli stb.) nem csak nehezen tisztíthatóak, hanem hisztamin tartalmuknak köszönhetően allergiás reakciókat is kiválthatnak.

gabonafelek

A legtöbb gabonaféle (a búza, árpa, tönkölybúza és rozs, valamint az ezekből készült termékek) úgynevezett glutén fehérjét tartalmaz. Ez felelős az egyik leggyakoribb felszívódási zavar – a lisztérzékenység – kialakulásáért az arra hajlamos egyének esetében. Amennyiben a családban nem fordult elő túlérzékenység, akkor a szakértők ezen gabonafélék fokozatos bevezetését 6 hónapos kortól kezdve ajánlják, tejpép vagy gabonakása formájában. A rizs és a kukorica nem tartalmaz glutént, ezért célszerű ezekkel kezdeni a hozzátáplálás folyamatát. A boltokban kapható kekszek, babapiskóták, gabonapelyhek a legtöbb esetben édesítőszert, tojást és különféle ízesítéseket is tartalmaznak, ezért inkább célszerű kerülni ezeket. A teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket csak egy éves kor után szabad adni a babának!

 

banán

A banán fogyasztása szintén vitatott kérdés, a hozzátáplálási táblázatok igen eltérő életkort javasolnak a bevezetésére a baba étrendjébe. A legtöbb szakértői vélemény szerint több okból is érdemes megvárni vele az egy évet, mivel a benne található makromolekulák allergiás reakciót válthatnak ki, a káliumtartalma igen magas, illetve az érlelési folyamatok során méreganyagok is kerülhetnek bele. 9-10 hónapos kor körül már lehet próbálkozni a banánnal, hőkezelt püré formájában.

földimogyoró

A különféle olajos magvak – mint a dió, de legfőképpen a földimogyoró – nagyon heves allergiás reakciót válthatnak ki, ezért ezek bevezetésével akár a 2-3 éves életkort is célszerű megvárni. Ezeknél a magvaknál a félrenyelés veszélye is fennállhat, ezért fogyasztásuk fokozott odafigyelést igényel!

méz

Egy-két éves kora előtt a baba ételeit nem kell édesíteni sem cukor, sem méz hozzáadásával. Ez nem csak a tejfogak megóvása szempontjából fontos, hanem utóbbi akár botulinum toxint is tartalmazhat, amely egy igen súlyos betegség – a botulizmus – kiváltója lehet.

bab

Egyes zöldségek – mint például a hüvelyesek (bab, lencse, borsó) vagy a káposzta – magas rost- és cellulóz tartalmuknak köszönhetően nehezen emészthetőek a baba számára, valamint puffadást és hasgörcsöket is okozhatnak. Ezek bevezetése csupán 10-12 hónapos kor után ajánlott! A szója szintén gyakori allergén, ezért célszerű minden olyan terméket kerülni, amelyben akár nyomokban megtalálható.

só

A felesleges terhelést jelent a baba veséire, mivel a kicsi szervezete még nincs teljesen felkészülve ennek feldolgozására. Egy éves kor után is csak mértékkel szabad használni a gyermek ételeinek elkészítéséhez!

cukor

Ahogyan hozzáadott sóra, úgy cukorra sincs szüksége a gyermeknek élete első éveiben. A cukor ízéhez könnyű hozzászokni, ráadásul fogyasztása káros hatással van a fogakra, megterheli a veséket, valamit gyengíti a gyomor, a lép és hasnyálmirígy működését is. Hosszútávon, nagy mennyiségben elhízáshoz és akár cukorbetegség kialakulásához is vezethet.

Recommended Posts

Start typing and press Enter to search