Bárányhimlő
A bárányhimlő
A bárányhimlő gyermekek esetében általában jóindulatú megbetegedés, amely egy-két hét leforgása alatt magától és nyomtalanul gyógyul. A legtöbb – védőoltással nem rendelkező – ember 3 és 10 (legkésőbb 15) éves kora között átesik rajta, csecsemőkorban és felnőttkorban ritkán fordul elő. Azok, akik már voltak bárányhimlősek, általában egy életre védetté válnak a betegséggel szemben. A csupán enyhe lefolyású és nagyon fiatal korban lezajlott megbetegedés következtében évekkel később másodlagos fertőzés is felléphet, övsömör formájában.
A betegséget a varicella zoster vírus (HHV-3) okozza, amely egyike a nyolc ismert, emberre is veszélyes herpeszvírusnak.
A bárányhimlő terjedése
A bárányhimlő járványok általában zárt közösségekben, télen és tavasszal okoznak tömeges megbetegedéseket. A szoptatott babák az anyatej által immunitást élveznek, a felnőtteknek pedig csupán kis százaléka fogékony a betegségre (leginkább krónikus betegségekben szenvedők, gyenge immunrendszerrel rendelkezők és várandós kismamák). A bárányhimlő ellen nem védett személy a betegséget övsömörös embertől is elkaphatja, közvetlen érintkezés útján.
 |
 |
| Varicella zoster vírus | Bárányhimlős kiütés |
A bárányhimlő tünetei és a betegség lefolyása
A bárányhimlő lappangási ideje 14-21 nap, tehát az első tünetek a fertőzést követően két-három héten belül jelentkeznek. A beteg a hólyagok megjelenése előtti napoktól egészen a hólyagok leszáradásáig fertőz és nagyon ragályos. Gyakori, hogy a legnagyobb óvintézkedések ellenére is a családon vagy zárt közösségen belül egymás után többen is elkapják a betegséget.
A himlős hólyagok megjelenése előtti időszakban is jelentkezhetnek tünetek – enyhe láz, hasi fájdalom, étvágytalanság, rosszullét, fej- és torokfájás formájában. A kiütéseket megelőző napokban a tünetek nem minden esetben jellegzetesek, azonban a viszkető, piros pattanásszerű foltok megjelenése már egyértelműen bárányhimlőre utal.
A piros, erősen viszkető pattanásszerű pöttyök először az arcon, hason és a törzsön jelennek meg, majd hamar átterjednek a végtagokra is. A göböcskék később víztiszta folyadékkal teli hólyagokká változnak, közepük kissé behúzódik. A következő néhány napban újabb hólyagok keletkeznek. Pár napon belül a hólyagok tartalma zavarossá, gennyessé válik, amelyet pörkösödés követ. A bárányhimlő tüneteit az első héten enyhe-közepes láz is kísérheti. A barnás színű pörkök egy-két hét alatt (ha a beteg nem előzőleg nem vakarja el őket) nyomtalanul és magától leesnek. Ebben az időszakban a betegség már nem fertőző. Egyes esetekben a hólyagok érinthetik a száj és a nyálkahártya területét is, étvágytalanságot és akár fájdalmat is okozva ezzel a bárányhimlős betegnek.
A bárányhimlő kezelése
A bárányhimlő kezelése tüneti, a hólyagos kiütések szakaszában a betegnek ágynyugalomra van szüksége, illetve egyes esetekben lázcsillapításra. Az erős és kellemetlen viszketés csillapítására száraz készítmények használata javasolt, hintőporozás formájában.
A gyermek körmeit célszerű nagyon rövidre vágni és mindig tisztán tartani, megelőzve ezzel a kiütések esetleges elfertőződését. Bizonyos esetekben, a betegség elején alkalmazott vírusellenes kezeléssel csökkenthető a bárányhimlő lefolyásának hossza és intenzitása.
A bárányhimlő lehetséges szövődményei
Gyermekkorban a betegség egyik leggyakoribb szövődménye a hólyagok elkaparása következtében kialakuló másodlagos bakteriális fertőzés, az ótvar (impetigo). Ebben az esetben antibiotikumos kezelés alkalmazása szükséges.
Ritka esetben a bárányhimlőnek és az immunrendszer legyengülésének köszönhetően tüdőgyulladás vagy májgyulladás, nagyon ritka esetben pedig agyvelőgyulladás és a Reye-szindróma is kialakulhat.
A terhesség első három hónapjában – amikor a baba szervei fejlődnek – a bárányhimlőnek magzatkárosító hatása lehet. A várandósság előrehaladtával ez a kockázat csökken, azonban a kismama egészségét továbbra is veszélyeztetheti egy esetleges fertőzés.
 |
A bárányhimlő megelőzése
A fertőzés védőoltással megelőzhető. Magyarországon 1998 óta létezik és bárki számára hozzáférhető, de nem tartozik a kötelező védőoltások közé.
A bárányhimlő elleni védőoltás alkalmazása különösen ajánlott a veszélyezetetettek – a betegségen át nem esett terhesség előtt álló fiatal nők, az immunhiányos emberek, a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok és az egészségügyben dolgozók – számára.
