A spontán vetélés

0

szomorú nő

A spontán vetélés

Mit jelent a spontán vetélés?

A spontán vetélés egy olyan terhesség ami hirtelen megszakad és a magzat elhalálozik. Az Egészségügyi Villágszervezet meghatározása szerint a magzat amely nem életképes, súlya 500g alatti, ami a terhesség 20.-22. hetének felel meg. A spontán vetélés jelen van a diagnosztizált terhességek 10-15%-ban és leggyakoribb a terheség 13. hetében. Mégis ágy hiszik, hogy számuk sokkal nagyobb, mert a terhesség kezdeti stádiumában a nők elvetélhetnek úgy, hogy nem is tudták hogy állapotosak. Az első 8 terhességi hét alatt az elvetélések 30%-ban a magzat még nem is volt rögzítve a placentához.

Egyes spontán vetélések akkor történnek, amikor a nő nem is tudta hogy terhes. Körülbelül a terheségek 15%-a megszakad mielőtt a megtermékenyített petesejt beágyazza magát a méh falába. Általában a nők nem ismerik fel ezt a terhességet. Másik 15%-a az embrióknak elvesztődnek még a terhesség 8. hete előtt. De miután egy adott terhességben a magzat szívműködése kimutatható, a vetélés esélye már csak 5% .

Ha egy nőnél kimutatják a spontán vetélés jeleit (például hüvely vérzést) ez esetben megkapja a „veszélyeztetett terhes” státuszt.

Mi okozza a spontán vetélést és milyen vizsgálatokat végeznek hogy felismerjék a különböző okokat?

A spontán vetélés okait nem lehet mindig meghatározni. A terhesség első trimeszterében a leggyakoribb vetélési ok a kromoszóma rendelleneségek, kollagén vaszkuláris betegségak mint a lupus, cukorbetegség, egyébb hormonális eltérések és a veleszületett eltérések a méhben. Ezek közül a leggyakoribb ok a kromószomák eltérései, beleértve az embrió nélküli méhet. A következőkben bemutatjuk ezeket a rendelleneségeket.

A kromoszómák a sejt mikroszkópikus összetevői, amelyek felelősek a genetikai anyagért, meghatározzák haj és a szemek színét és az egész általános megjelenést. A méhen belüli sejtosztódás alklamával ezek a kromoszómák sokszorozódnak, ezek során jelenhet meg rendelleneség.

Egyes kromoszomiális rendelleneségek ismertek azon pároknál akiknél ismétlődő a spontán vetélés. Ezeket a genetikai anomáliákat ki lehet szűrni még a terhesség előtt vérvizsgálatok segítségével. Ezek hányada csökken 20%-al azon spontán vetélések esetén, amelyek a terhesség második harmadában lépnek fel. Ezek szerint a genetikai rendelleneségek gyakoribbak a terhesség első harmadában mint a második trimeszterben. Az első harmadbeli spontán vetélésok olyan természetesek, hogyha nem fordulnak elő ismétlődően, akkor nem is tartják őket rendelleneségnek. A második harmadban történt spontán vetélésok sokkal ritkábbak , de ha nem is gyakoriak ebben az időszakban már komoly vizsgálatok tárgyává teszik őket.

A spontán vetélésok okai váltakozóak, és függnek a bekövetkezés időszakátol.

A kromoszomiális renelleneségek sokkal gyakoribbak az idősebb nőknél és 35 év fölött nagy a valószinűsége hogy bekövetkezhet egy spontán vetélés. A spontán vetélésok egyik fő oka a máskülönben egészséges nőknél, az öregedés. A cukorbetegség jól kezelhető terhesség alatt, ha a beteg nő és orvosa szorosan együttműködik. De ha a vércukorszintet nem tartják kordában nagy a valószinűsége nem csak egy spontán vetélésnak, hanem az embrió különböző veleszületett rednellenességeinek is. Sok más betegség veszélyezteti egy cukorbeteg állapotos nőt, űgyhogy a vércukorszint ellenőrzése terhesség allat nagyon fontos. A hormonális zavarok szintén fokozatosan növelhetik a vetélés kockázatát. A petefészki sárgatestek nem megfelelő működése (ők felelnek a progeszteron termelésért, amely szükséges a terhesség első harmadában) korai vetélést okozhatnak.

A spontán vetélésok másik oka az anya által kapott fertőzések. Ezek megfertőzhetik a méhlepényt és a magzatot egyaránt és bekövetkezhet a vetélés. A méh anatomiai rendellenesége is okozhat spontán vetéléseket. Egyes esetekben létezik egy méhválasztó fal vagy szöveti híd, amely kettéválasztja a méhet. Ez a sövény nagyon rosszul van ellátva vérrel, így nem illeszkedik a placentához. Ha az embrió erre sövényre tapad meg, akkor nagy a vetélés kockázata.

Más szerkezeti rendelleneségek okozhatják a jóindulatú daganatok fejlődését a méhben – a miómák megjelensét. Ezek nem okoznak spontán vetélést de megakadályozhatják az embrió beileszkedését vagy a vérellátását, így vezetve a vetéléshez. A méhen végzett invazív sebészeti eljárások és mintavételek tovább növelhetik a spontán vetélések kockázatát.

Spontán vetélés okoz a szülők immunológiai összeférhetlensége is, mely során a magzatot védő antitestek képződése késik. Egy vérvizsgálat megerősítheti az antitestek jelenlétét és segít diagnosztizálni a betegséget.

Mi nem okozhat spontán vetélést?

Meg kell mondjuk hogy a sportolás, a munka és a szexuális érintkezés nem okoz spontán vetélést. Mégis ha a nőnek veszélyeztetett terhessége van akkor ajánlatos a munkát és szexuális érintkezést abbahagynia erre az időszakra. Ezek lehetnek olyan nők akik már elvetéltek korábban vagy más nőgyogyászati problémákkal küzködnek.

A terhes nő életmódja kockázati tényező?

Ha több mint 10 cigerettát szívsz naponta nagyobb a spontán vetélés kockázata és egyes tanulmányok kimutatták, hogy az apa dohányzása is növelheti ennek kockázatát. Más tényezők, mint az alkoholfogyasztás, a láz, az antibiotikumok használata a beágyazódási szakaszban, valamint a koffeinfogyasztás megnövelhetik a spontán vetélés kockázatát. Az alkohol egy teratogén vegyi anyag (ami meggátolja a magzat fejlődését), ezért a terhes nőknek általában azt tanácsolják hogy ne fogyasszanak egyáltalán alkoholt a terhesség alatt.

Tetszett? Oszd meg!

Nem engedélyezett a hozzászólás.