Kötelező védőoltások

0

DTPa – diftéria, tetanusz, szamárköhögés elleni oltás

A DTPa-védőltást a diftéria (torokgyík), tetanusz (merevgörcs) és pertussis (szamárköhögés) ellen adják be.

A diftéria vagy torokgyík egy olyan súlyos betegség, amely fulladásos halálhoz vezethet, elzárva a légutakat, vagy tüdőgyulladáshoz, szívrohamhoz, illetve a torok izmainak bénulásához.

A tetanuszt egy olyan méreganyag okozza, amely spórákat termel, a talajban és emberi vagy állati ürülékben él. Nem fertőző, de elkapható, ha az ember éles tárggyal megsebzi lábát, lehorzsolja bőrét vagy ha állat harapja meg.

A pertussis vagy szamárköhögés egy köhögést provokáló bakteriális, fertőző betegség. A gyerek nem tud enni, lélegezni, beszélni. Nevét a köhögés végén beszívott levegő hangjából kapta, ez a szamár által kiadott hangokhoz hasonlít.

A gyerekek ezt a védőoltást kombinálva kapják a járványos gyermekbénulás elleni oltóanyaggal (IPV) és az agyhártyagyulladás elleni oltóanyaggal (HIB), első alkalommal 2, 3 és 4 hónapos korban. Az ismétlés 18 hónapos korban esedékes. A 3 és 6 éves gyerekek DTPa-IPV oltást kapnak. A 11 évesek újraoltása már csak diftéria és tetanusz összetételű oltóanyaggal történik. Később, a tetanuszfertőzésre gyanús sérültek emlékeztető oltást kapnak.

 

HIB – a Haemophilus influenzae baktérium elleni oltóanyag

A HIB a Haemophilus Influenzae baktérium B típusa elleni védőoltás rövidítése, amely az agy külső rétegeit támadja, és agyhártyagyulladáshoz vezethet. Köhögéssel vagy tüsszentéssel terjed.

Egyévesnél kisebb gyerekeknél nagyon gyakori, de még ötéves gyerekek körében is előfordul. Öt évnél nagyobb gyereknél nem fordultak elő ilyen esetek.

 

IPV – inaktivált vírust tartalmazó gyermekbénulás elleni oltóanyag

Az IPV inaktivált (elölt) vírust tartalmazó járványos gyermekbénulás elleni oltóanyag. A betegség torokfájással, lázzal, émelygéssel és hányással jár. Nagyon súlyos esetekben maradandó bénulást okozhat. Ürülékkel és nyállal terjed, tehát nagyon fertőző, ezért is nagyon fontos, hogy a baba megkapja a védettséget.

A csecsemőkori 5 komponensű (DPaT-IPV-HIB) alapoltásban és a 4 komponensű emlékeztető oltásban (DTPa-IPV) megtalálható az inaktivált poliovírus mindhárom típusa.

OPV – szájon át adott, élő, gyengített vírustörzseket tartalmazó oltóanyag gyermekbénulás ellen. Feltalálója nevével Sabin-cseppekként vált közismertté. Alkalmazása 2006-ban megszűt, helyette az IPV oltás szerepel a kombinált oltóanyagokban.


MMR – mumpsz, kanyaró, rózsahimlő elleni oltóanyag

Az MMR kanyaró (morbilli), a mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás) és a rózsahimlő (rubeola) elleni védőoltás.

A kanyaró egy komoly fertőző betegség, amely ezerből egy esetben az agyat is érintheti, maradandó károsodást okozva.

A mumpsz köhögéssel és tüsszentéssel terjed, és a nyálmirigyek megduzzadását okozza. Ez átmeneti megsüketülést, ritkábban maradandó halláskárosodást okoz.

A rózsahimlő szintén köhögéssel vagy tüsszentéssel terjed, és normális esetben nem súlyos betegség. Legsúlyosabb formájában ízületi gyulladást vagy fájdalmakat okozhat.

Mindhárom betegség ellen egyszerre kapnak oltást a 15 hónapos korú kisbabák. A tartós védettség kialakításához 11 éves korban megismétlik az MMR oltást.

 

BCG – tuberkulózis (TBC) elleni oltóanyag

A tuberkulózis (tbc, gümőkór) elleni oltóanyag a BCG (Bacille Calmette-Guérin).

A BCG oltást még az újszülött osztályon megkapják a csecsemők. Az oltottak védetté válnak a fertőzés legsúlyosabb formájától (agyhártyagyulladás és a szervezetben történő szóródás). Az oltás azonban nem alkalmas a fertőzés terjedésének megelőzésére és a felnőttkori tbc megakadályozására.

Hepatitis B  – fertőző májgyulladás elleni oltóanyag

A hepatitis B, vagyis fertőző májgyulladás elleni védőoltás, amelyet születéskor és az első év folyamán periodikusan adnak be a babának, a hepatitis B vírus ellen védi meg a kisbabát. Ez a vírus a májműködést támadja, és a szervezetben a vérrel és más testnedvekkel közlekedik.

Mivel a magzat a köldökzsinóron keresztül kap tápanyagot, és az anya vérével folyamatos kapcsolatban van, ezért indokolt, hogy a védőoltást a baba a születés után mielőbb megkapja. A hepatitis B elleni vakcinából három adag szükséges ahhoz, hogy több évtizedre szóló védettség alakuljon ki, az oltások üteme 0, 1, és 6 hónap. A teljes oltási sorozat felvétele esetén (3 adag oltóanyag) a védettség életre szóló, emlékeztető oltás felvétele nem indokolt.

Hazánkban az életkorhoz kötött kötelező védőoltást az általános iskola 8. osztályában (14. éves kor) kapják a gyerekek.

 

kötelező védőoltások
Kötelező védőoltások

 

Egyéb, nem kötelező védőoltások

Influenza elleni védőoltás

Az influenza elleni védőoltásokat évente adják be, millió újszülöttet, kisgyereket, öreget, vagy a betegségnek kitett, veszélyeztetett személyeket védve meg attól, hogy elkapják ezt a vírust.

Általában ősszel vagy télen kapható az oltás gyógyszertárakban, vagy tavasszal korlátozott mennyiségben. Ajánlott a 6-23 hónapos gyerekeket beoltatni ezzel a védőoltással.

Súlyos rotavírus fertőzés elleni oltás

Létezik oltóanyag a csecsemők súlyos rotavírus fertőzés megelőzésére, melyet szájon át kell beadni. Az oltott csecsemők 98%-a védetté válik a súlyos fertőzéssel szemben, háromnegyede pedig egyáltalán nem betegszik meg rotavírus okozta hasmenésben.

Ismétlő oltás szükséges, melyből az elsőt 6-12 hetes, az utolsót legkésőbb 24 vagy 26 hetes korig be kell adni. Az oltások között legalább 4 hét időközt kell tartani és más oltásokkal egyidőben adható.


Meningococcus fertőzések elleni oltás – PCV-7

A meningococcus fertőzések (agyhártyagyulladás, vérmérgezés, tüd?gyulladás, középfülgyulladás) több csoportja ellen létezik hatékony védőoltás PCV-7 (pneumococcus konjugált vakcina 7) néven.

2 éves kor felett egyszerre több típus elleni oltóanyag adható, mely 3 éven át tartó védettséget ad. A csecsemőket és a 2 évesnél fiatalabb kisgyerekeket ezzel nem lehet megfelelően védeni, ezért számukra úgynevezett konjugált védőoltást dolgoztak ki.

Bárányhimlő elleni védőoltás

A bárányhimlő elleni oltás egy másik, viszonylag új oltás, de sok iskolai hiányzástól kímélte meg a gyerekeket. Mivel nagyon fertőző, minden évben sokezer gyerek kapja el. A bárányhimlő felnőttkorban sokkal veszélyesebb. Ritkább esetekben tüdőgyulladást okozhat és végzetes is lehet.

A vakcinából 13 évesnél fiatalabbaknak egyetlen, idősebbeknek már 6 hét különbséggel két oltás ajánlott.

Tetszett? Oszd meg!

Mondd el a véleményed!