Hogyan segítsünk a kockázatkerülő gyerekünknek leküzdeni a félelmeit?

0

Amennyiben gyermeked túl félénk ahhoz, hogy biciklizzen, vagy leugorjon a mászóka alacsony fokáról, valószínűleg kockázatkerülő személyisége van, ami nem szokatlan az öt éves kor feletti időszakban, s nem szabad annyiban hagyni a dolgot.

A kockázatvállalás – mint például a medencébe ugrás, vagy fára mászás – fontos szerepet játszik a gyerek önbizalomszintjének növelésében. Amikor megtanulnak úszni, vagy biciklizni olyan pozitív hatások érik őket, melyek az életük más területére is kihatással vannak, megtanulják milyen érzés ha elsajátítanak valamit. Azok a gyerekek, akik nem vállalnak kockázatot, később nagyobb valószínűséggel szembesülnek önbizalomproblémákkal.

Szerencsére hatékonyan tudunk segíteni a gyerekünknek, hogy a rizikó vállalás nagy lépésében megadjuk nekik a kezdő lökést!

1. Találjuk meg az okokat

Minden tőlünk telhetőt meg kell tenni, hogy megtaláljuk az okait, gyerekünk miért nem akar kipróbálni valami új dolgot, vagy valami új, korához illő fizikai aktivitást.

Az egyik ok lehet természetes, mivel ahogy nőnek a gyerekek, úgy tudatosul bennük egyre inkább, hogy bizonyos esetekben megsérülhetnek, megüthetik magukat és ezzel párhuzamosan válnak egyre félénkebbé. Az egyéb okok közé tartozhat, hogy zavarban lehetnek, mert nem érzik elég jónak magukat az adott tevékenységben, cikizhetik őket a „bénaságuk” miatt, vagy egyszerűen utálnak veszíteni!

A valós okok kiderítéséhez mindenképpen le kell ülnünk a gyerekkel egy belsőséges beszélgetésre, melynek során a gyermek biztonságban kell, hogy érezze magát a problémák felfedéséhez, anélkül, hogy szidást vagy lekicsinylést kapna. Minél bátorítóbban viselkedünk, annál jobb, érezze, hogy a mindent meg tudunk beszélni vele.

2. Ne fogjuk vissza a gyereket

Sokszor a kiváltó okok között szerepel, ha a szülő túlságosan félti a gyerekét, s állandóan vissza fogja többek között a „lassabban!”, vagy a „ne menj olyan magasra!” (ugye ismerős?) felszólításokkal. A szorongás feloldására az egyetlen megoldás, ha hagyjuk a gyereket kipróbálni a dolgokat, hogy tesztelhesse bátorságát azáltal, hogy gyorsabban megy, vagy magasabbra mászik!

3. Megoldás több lépésben

Ha egyszerre túl soknak bizonyul a feladat vagy az új tevékenység a gyereknek, hagyjuk, hogy több lépésben közelítsen hozzá. Ha fél az úszóleckéktől, először csak kívülről nézhesse, miről szól az egész, lássa és érezze a környezetet, az úszótársait. Utána hadd szokja csak a vizet, s ha már elmúlt a diszkomfort érzete, csak utána kövesse az oktató utasításait. Mindig dicsérjük meg minden egyes teljesített lépcsőfok után!

4. A pozitív megerősítés fontossága

A kockázatkerülő gyerekeknek hatványozottan van szükségük pozitív megerősítésre, mindig meg kell dicsérni a sikeres lépéseiket, világossá kell tenni számukra, milyen büszkék vagyunk rájuk, hogy a félelmeik ellenére, mégis kipróbálták az adott dolgot, tevékenységet! Fontos, milyen edzőhöz/oktatóhoz kerül a gyerek, mert ezeknél a gyerekeknél a bizalom elnyerése hosszabb folyamatot is igényelhet, ehhez viszont mindenképpen egy figyelmes, megértő személy kell, akihez akár plusz segítségért is fordulhat.

Ha ezeket a fenti tanácsokat megfogadjuk, máris közelebb kerülünk ahhoz, hogy segíthessünk a kockázatkerülő gyermekünknek, s ezzel boldogabbá, teljesebbé tehetjük az adott időszakot az életében.

Tetszett? Oszd meg!

Nem engedélyezett a hozzászólás.