Karácsonyi versek gyerekeknek – I.

0

Weöres Sándor: Suttog a fenyves

Suttog a fenyves, zöld erdő,

Télapó is már eljő.

Csendül a fürge száncsengő,

Véget ér az esztendő.

Tél szele hóval, faggyal jő,

Elkel most a nagykendő.

Libben a tarka nagykendő,

Húzza-rázza hűs szellő.

Suttog a fenyves, zöld erdő,

Rászitál a hófelhő.

Végire jár az esztendő,

Cseng a fürge száncsengő.

 


 

Weöres Sándor: Szép a fenyő

Szép a fenyő télen, nyáron

Sose lepi dermedt álom

Míg az ágán jég szikrázik

Üde zöldje csak pompázik.

 

Nagykarácsony immár eljő,

Érkezik az új esztendő

míg a mező dermed, fázik,

a zöld fenyves csak pompázik.

 


 

Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony

Itt van a szép, víg karácsony,

Élünk dión, friss kalácson:

mennyi finom csemege!

Kicsi szíved remeg-e?

 

Karácsonyfa minden ága

csillog-villog: csupa drága,

szép mennyei üzenet:

Kis Jézuska született.

 

Jó gyermekek mind örülnek,

kályha mellett körben ülnek,

aranymese, áhítat

minden szívet átitat.

 

Pásztorjátszók be-bejönnek

és kántálva ráköszönnek

a családra. Fura nép,

de énekük csudaszép.

 

Tiszta öröm tüze átég

a szemeken, a harangjáték

szól, éjféli üzenet:

Kis Jézuska született!

 


 

Weöres Sándor: Száncsengő

Éj-mélyből fölzengő

- Csing-ling-ling – száncsengő.

Száncsengő – csing-ling-ling -

Tél öblén halkan ring.

Földobban két nagy ló

- Kop-kop-kop – nyolc patkó.

Nyolc patkó – kop-kop-kop -

Csönd-zsákból hangot lop.

Szétmálló hangerdő

- Csing-ling-ling – száncsengő.

Száncsengő – csing-ling-ling -

Tél öblén távol ring.

 


 

karacsonyi versek

 

Fésűs Éva: Álmodik a fenyőfácska

Álmodik a fenyőfácska

odakinn az erdőn.

Ragyogó lesz a ruhája,

ha az ünnep eljön.

Csillag röppen a hegyre,

gyertya lángja lobban,

dallal várják és örömmel

boldog otthonokban.

Legszebb álma mégis az, hogy

mindenki szívébe,

költözzék be szent karácson

yünnepén a béke.

 


 

Donászy Magda: Karácsony délután

Karácsony délután

lassan jön az alkony.

Kíváncsiság bújkál

minden gyerekarcon.

 

Végre sötétedik…

hamvas lesz az este.

Bodri velem együtt

figyel minden neszre.

 

Mikor szól a csengő,

az ajtó kitárul,

piros alma nevet

rám fenyőfárul.

Tudom, az erdőből

édesapám hozta,

a diót meg anyám

be is aranyozta…

 

Azért olyan kedves,

azért olyan drága,

meghatottan nézek

apára… anyára.

Tetszett? Oszd meg!

Mondd el a véleményed!