Gyermekek jogai: változások a PTK-ban

0

A 2014. március 15-től életbe lépő változások szerint az eddigi családjogi törvény (ami önálló volt) beépült a Polgári Törvénykönyvbe. Lássuk, mi változott, illetve mi kapott nagy hangsúlyt.

1.Kiskorúak cselekvőképessége: a változás szerint ezentúl a kiskorú cselekvőképességének bírói ítélettel történő részleges vagy teljes korlátozása csak a 17. évének betöltése után lehetséges.

2.Saját családjától csak saját érdekében (és törvényben meghatározott esetben) választható el a gyerek. Ha a gyermek nem nevelkedhet saját családjában, akkor is biztosítani kell, hogy lehetőleg a családi miliőben nőjön fel és eredeti családi kapcsolatait megtarthassa – erről is rendelkezik az új Polgári Törvénykönyv.

3.A családba fogadás intézménye ezentúl a szülői felügyeleti jog szünetelésének szabályai között lesz. A gyámhatóság akkor járulhat hozzá, hogy a gyereket  a szülői felügyeletet gyakorló szülő(k) által megnevezett család átmenetileg nevelje, ha ez a gyermek érdekében áll, s ha ezt a szülő egészségi állapota vagy bármely családi ok (pl. távollét) ezt indokolttá teszi.

4.Felemelték a minimális örökbefogadási korhatárt 25 évre.

5.Új jogintézmény: az örökbefogadás utánkövetésének lehetősége.

6.Kikerült a cselekvőképtelenségre utalás a szülői hozzájárulás nélküli örökbefogadást szabályozó részből.

7.Az örökbefogadás nem engedélyezhető, ha az indokolt költségeket meghaladó vagyoni előnnyel jár.

8.Válás: a gyermek mindkét szülőhöz fűződő joga nagy hangsúlyt kap az új Polgári Törvénykönyvben. A szülői felügyelet terén az új szabályozás az egyéni életkörülményekhez alkalmazkodóbb, rugalmasabb feltételrendszert kínál. Újdonság, hogy ha a kapcsolattartásra jogosult/ kötelezett a kapcsolattartást megfelelő indok nélkül akadályozza vagy szabályt szeg, ez esetben az ezzel okozott kár megfizetésére kötelezhető. A bíróság kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és együttműködésük biztosítása közvetítői eljárást vegyenek igénybe.

9.Megszűnik az a szülői általános kötelezettség, hogy a kiskorú pénzét, értéktárgyait „beszolgáltassák” a gyámhatóságnak.

10.A „hagyományos” gyám (nevezett gyám vagy rendelt gyám) mellett a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámját „gyermekvédelmi gyámként” nevesíti. Csak a gyermekvédelmi gyámság egyik fajtájaként tartja fenn a „hivatásos gyám” kategóriát.

11.Megszüntették a családban élő gyermek részére a hivatásos gyám kirendelésének lehetőségét (közigazgatási szerv részéről).

12.Nagyobb hangsúlyt kapott a gyám gondozási és nevelési kötelezettsége a gyerek felé.

13.A gyermek véleménynyilvánításhoz való joga: a 14. évét betöltött, cselekvőképes gyerek csak beleegyezésével fogadható örökbe, a 14 évnél fiatalabb, de ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményét pedig meg kell hallgatni. A szülői felügyelet gyakorlása során is meg kell hallgatni a gyermek véleményét.

14.A szülőkkel közös döntési joga van az életpálya megválasztása mellett a törvényben meghatározott esetekben is a gyermekeknek.

15.Újdonság: az anyának, a gyermek törvényes képviselőjének és – ha a gyermek elmúlt 14 éves – a gyermeknek a hozzájárulása is kell az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához.

16.A kiskorú személyét, vagyonát érintő jognyilatkozat megtételénél figyelembe kell venni a a véleményét a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes gyermeknek.

17.Lakás kérdés… A bíróság az élettársak közös tulajdona, haszonélvezeti joga, bérlőtársi jogviszonya alapján használt lakás használatáról a gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogának a figyelembe vételével  dönt. Ha az élettársaknak nincs közös kiskorú gyereke 10 év, ha van, akkor 1 év is elég a hosszabb élettársi kapcsolat minőséghez. Ha hosszabb élettársi kapcsolatról van szó, a bíróság a volt élettársat feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás további használatára is.

18.A rászorultság vélelme a gyermek nagykorúvá válása után is – de maximum a 20. évig – érvényesül, ha középfokú iskolai tanulmányokat folytat.

Tetszett? Oszd meg!

Mondd el a véleményed!