Miért is ünnepeljük a Halloween-t?
Miért is ünnepeljük a Halloween-t? 6 ismert, vagy kevésbé ismert tény erről a kísérteties ünnepről.
Amikor erről a kelta eredetű, az angolszász országokban rendkívül népszerű, de manapság már az egész világon elterjedt ünnepről kéne valamit mondanunk, akkor jobbára bizony cserbenhagy a tudásunk. Azt mindenki tudja, hogy félelmetes-vidám-különleges jelmezekbe szokás öltözni, rengeteg idegen helyre kopogtatunk be édesség és „jutifalatok” reményében, de mi is van ennek az egésznek a hátterében? Mi az, ami köztudomású, s mi az, ami esetleg újdonság lehet az ünnep iránt érdeklődők körében?
Mindig megéri az ilyen érdekes ünnepek háttere után járni, mindig találunk olyan dolgokat, melyekre álmában sem gondolna az ember – ezek közül válogattunk össze néhány ismert és kevésbé ismert tényt erről a világszerte egyre népszerűbb ünnepről.
1. A halloween több mint 2000 éves ünnep
OK, ezt valószínűleg sokan tudják: halloween az ősi pogány kelta Samhain ünnepből alakult ki, amit október 31-én ünnepeltek, az újév eljövetelét köszöntötték. Ekkor összegyűltek az emberek, számba vették a készleteiket, visszahajtották az állataikat a mezőkről, s az ünnepség során a halottaikról is megemlékeztek.
2. A halloween-nek a házasodásnál is volt szerepe
A 19. században sok nő hitte, hogy megismerhetik a jövendőbeli férjük nevét és kinézetét, ha különböző trükköket csináltak fonállal, almahéjjal, mogyoróval és tükrökkel halloween napján. Azt is tartották, hogy aki megnyeri az almahalászó versenyt, az fog először megházasodni.
3. A „csokit vagy csalunk” szokás eredete elég hátborzongató
A hagyomány még az angliai halottak napi felvonulásból eredeztethető, mikor a szegények ételért koldultak, s a náluk tehetősebb családok süteményt, úgynevezett „lélek süteményt” adtak nekik cserébe azért, hogy imádkozzanak a család elhunyt szeretteiért.
4. A jelmezbe öltözés álca volt eredetileg
Sokakban felmerülhet a kérdés: miért öltözik mindenki ilyenkor jelmezbe? A válasz újfent a régmúlt hagyományaiban rejlik: úgy tartották, hogy halloween napján szellemek jönnek vissza a földre melyektől sokan féltek, s úgy szerették volna ezt a találkozást elkerülni, hogy elmaszkírozták magukat, hogy a szellemek ne ismerjék fel őket.
5. Az ünnep egy időben leginkább a csínytevésekről szólt
A 19. század során az ünnep egyik legfontosabb része a csínytevés volt, elég változatos módon bosszantották egymást az „ünneplők”. Nem volt ritka a házak tojással való megdobálása, udvari árnyékszékek felborítása, karámajtók és farmkapuk kinyitása, vagy hasonló „boldogító” cselekedetek elkövetése. Egy idő után a csínytevések olyannyira elfajultak, hogy lépni kellett, s a települések vezetői – hathatós szülői segítséggel – megregulázták a csínytevőket. Ettől kezdve az ünnep inkább a jelmezekről és a „csokit vagy csalunk” szokásról szólt.
6. Eredetileg takarmányrépát faragtak, nem tököt
Mindenki tudja, hogy a tökfaragás az ünnep szerves része, s hogy milyen művészi alkotásokat lehet a tökből készíteni. Az már kevésbé köztudott, hogy a hagyomány takarmányrépa faragásával kezdődött, melybe emberi arcot faragtak, s gyertyát helyeztek bele. Az ír bevándorlóknak köszönhetően jelent meg ez a hagyomány Amerikában, ahol hamar lecserélték a répát tökre.
