Endometriózis

0

Endometriózis

A visszatérő fájdalommal, görcsökkel, menstruációs zavarokkal, nem ritkán terméketlenséggel együtt járó endometriózis meglehetősen gyakori női betegség, a termékeny korban lévő nők akár hatodát is érintheti, mégis meglepően keveset tudunk róla. Dr. Nagy Lászlót, a Budai Egészségközpont nőgyógyász szakorvosát arra kértem, mutassa be olvasóinknak ezt a rejtélyes betegséget.

 

Az endometriózis máig az ismeretlen betegségek közé tartozik, még csak magyar megnevezése sincs. Csak olyan körülírást találtam róla, hogy „eltévedt, méhen kívül beágyazódott szövetek”. Hogyan foglalná össze ennek az elváltozásnak a lényegét?

Egyetlen szóval valóban nehéz lenne meghatározni, maradjunk is az orvosi nevénél. Endometriózisesetén az endometrium, vagyis a méh belső nyálkahártyájának egyes darabjai, amelyek egészséges nőnél csak a méh belső felszínén találhatók, a méh üregén kívülre kerülnek, megtapadnak a különböző belső szervek falán. Leggyakrabban a petefészkek, a méhet rögzítő szalagok felületén telepszenek meg ezek a szövetdarabkák, de a vékony- és vastagbelek, a húgyvezetékek, a hólyag, a hüvely külső felszínén, még ritkábban pedig távolabbi szerveken, akár a szívet borító hártyán is megjelenhetnek. Az új helyen megragadva továbbra is követik a hormonálisan vezérelt menstruációs ciklus változásait, ugyanúgy reagálnak a petefészkek által termelt ösztrogénre és progeszteronra, mint az eredeti méhnyálkahártya: megvastagodnak, fájdalmas görcsöket váltanak ki, sőt, a kóros helyen lévő szövet vérezhet is a menstruáció során. Egyes endometrium szövetcsomók vérrel telt növedéket, ún. endometriomát képeznek, amelynek megrepedése, szivárgása hirtelen, éles alhasi fájdalmat okozhat. Olykor a kóros helyen lévő endometrium szövetekből hegszövetek, összenövések is képződhetnek a hasi szervek között, amelyek akadályozzák az érintett szervek működését. Az endometriózis meddőséget is okozhat, ha a kóros szövetcsomók akadályozzák a pete útját a petefészektől a méh felé. A terméketlen nők közül legalább minden negyedik, más becslések szerint minden második esetében diagnosztizálható az endometriózis.

 

Sikerült már feltárni, milyen okok vezetnek ehhez a betegséghez? Találtak esetleg olyan körülményt, amivel az érintettek maguk is hozzájárulhatnak a betegség elkerüléséhez?

Nincs teljesen tisztázva, miért alakul ki az endometriózis. Magyarázzák az ún. “retrográd menstruáció” elmélettel: eszerint a menstruációs váladék nem csak a hüvely, a külvilág felé távozik, hanem a petevezetőkön át a szabad hasüreg felé is, ott sejtjei megtapadnak a hashártyán, ill. a belső szervek falán, osztódni kezdenek, és az új helyen ugyanúgy viselkednek, mint a méh belső falán. Van olyan magyarázat is, amely a sejtek szóródását a vér- és nyirokerek útján képzeli el, és olyan is, miszerint külső behatás, például ösztrogénkezelés hatására alakulnak át normál sejtek endometriális sejtekké. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az endometriózis kockázata nagyobb akkor, ha egyenes ági rokonoknál már előfordult, középkorú fehér nők esetében és azoknál, akik első gyermeküket 30 éves kor után szülték vagy gyermektelenek maradtak. Életmóddal kapcsolatos összefüggés nem igazolódott, például elszenvedett lelki trauma, abortusz, illetve higiéniai szokások, pl. tampon, zuhany használata nem okoz endometriózist.

 

Az érintettek igen változatos tünetekről számolnak be. Milyen gondok kapcsán merülhet fel az endometriozis gyanúja?

A tünetek attól függnek, mely szerveken telepedtek meg ezek az elvándorolt szövetdarabok, így valóban sokfajták lehetnek. Az érintettek egy része különösen erős menstruációs fájdalmakról, intenzív vagy rendszertelen vérzésről, fájdalmas közösülésről, olykor vizelési fájdalomról, véres vizeletről, kismedencei, alhasi fájdalomról számol be, de előfordulhat az is, hogy puffadás, fájdalmas székelési inger és véres széklet jelzi a bajt. Közös jellemzője ezeknek a tüneteknek, hogy ciklikusság, pontosabban az érintett havi ciklusához való igazodás figyelhető meg a jelentkezésükben. A tünetek erőssége nem jelenti feltétlenül a betegség súlyosságát: előfordul az is, hogy kiterjedt endometriózis ellenére alig lépnek fel panaszok.

A szokásos nőgyógyászati rutinellenőrzés során is azonosítható ez a betegség, vagy a pontos diagnózishoz speciális vizsgálatokra is szükség van?

A beteg jellegzetes panaszai alapján gondolnunk kell erre a lehetőségre is, olykor már a nőgyógyászati fizikális vizsgálat során is tapinthatók rendellenes szövetcsomók. Képalkotó –ultrahang, CT, MRI) – vizsgálatok megerősíthetik a gyanút. A legpontosabb és leghatékonyabb vizsgálati eljárás a hasüreg laparoszkópos átvizsgálása, amely egyben szövettani mintavételre, sőt, nem ritkán az endometrium szövetképletek eltávolítására is alkalmat ad.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

A leggyakrabban műtéttel, ma már egyre inkább laparoszkópos sebészeti beavatkozással kezeljük az endometriózist, eltávolítva a rendellenes helyen növekvő szöveteket. Ez segíthet a leginkább abban az esetben is, ha az elváltozás terméketlenséget okoz, mert a kóros szövetcsomók elzárják a petevezetékeket, a pete illetve a sperma útját. Olyan érintettek esetében, akik már nem terveznek gyermekvállalást, a kialakult endometrium csomók elsorvasztására, a tünetek csillapítására felmerülhet a gyógyszeres (hormonális) kezelés is. Ez azonban magát a betegséget nem szünteti meg, az emiatti meddőség kezelésére nem alkalmas.

 

Tetszett? Oszd meg!

Nem engedélyezett a hozzászólás.