A Valentin-nap története és hagyományai

0

Szent Valentin, a szerelmesek védőszentje

Sokan azt állítják, hogy a szerelem és a szeretet ünnep eredete Szent Valentin, egy római papig nevéhez fűződik, aki mártírhalált halt, mert nem adta fel a kereszténységet a vallás üldöztetése idején. Kr.u. 269 vagy 270 február 14.-én halt meg, ugyanazon a napon, amelyik a szerelmi sorsjátékoknak volt szentelve. A legenda szerint a börtönben töltött idő alatt üzenetet küldött barátainak, hogy szereti őket és hogy ne felejtsék el őt.

A történet egy másik változata szerint, Szent Valentin papként szolgált Claudius császár ideje alatt, aki bebörtönözte őt, mert ellenezte döntését, amely megtiltotta a fiatal férfiaknak, hogy házasodjanak. Úgy gondolta, hogy a nőtlen férfiakból jobb katonák válnak, megerősítvén ezáltal a hadseregét. A legenda úgy tartja, hogy, Szent Valentin rabsága alatt összebarátkozott a börtönőr lányával, akinek hagyott egy levelet aláírva, hogy “A te Valentinodtól”.

Kr.u. 496-ban Gelasius pápa elrendelte, hogy az addigi Luperkalia ünnep helyett február 14-én Szent Valentinre emlékezzenek. Fokozatosan, ez a nap lett a szerelmes üzenetek napja, és Szent Valentin lett a szerelmesek védőszentje. A dátumra versek és olyan egyszerű ajándékok küldése volt jellemző, mint a virág vagy a csokoládé. Gyakran rendeztek társasági összejöveteleket vagy bálokat is ebből az alkalomból.

Az Egyesült Államokban, Miss Esther Howland volt az első, aki Valentin napi képeslapot küldött. A Colorado-i Loveland város komoly postai üzletet bonyolít le február 14. körül, mivel az emberek szentimentális verseket küldenek szét szeretteiknek, a gyerekek pedig Valentin-kártyákat cserélnek az iskolában.

A “kereskedelmi” Bálint-napot az 1800-as években vezették be, és mára már ezen a napon igen csak hatalmas forgalmat bonyolítanak le a virágárusok, valamint az ajándék- és édességboltok az ünnephez kötődő reklámkampányoknak köszönhetően. A legtöbb ember igyekszik valamilyen csodálatos idézet, szerelmes vers vagy akár sms kíséretében átadni ajándékát szerelmének, szeretteinek vagy más, szívéhez közel álló személyeknek.

 

valentin nap
Szent Bálint napján (február 14.) tartják Bálint-nap (angolul Valentine’s Day) ünnepét

 

A Valentin nap eredete

A Valentin-nap a Római Birodalom idejére vezethető vissza. Az ókori Rómában, február 14.-e Juno tiszteletére adott ünnepség volt (Juno volt Jupiter társa, a római istenek és istennők királynője, de számon tartották őt úgy is, mint a nők, a szülés és a házasság istennője is). A következő napon, február 15.-én kezdődött Luperkalia ünnepe.

Az egyszerű nép fiatal férfiainak és lányok élete szigorúan el volt választva egymástól. Azonban a Luperkalia fesztivál előestéjén, papírra írták a római lányok neveit és egy üvegbe tették őket. Minden fiú kihúzott egy papírt és a rajta szereplő lány lett a partnere a fesztivál alatt. A fiatalok párosítása néha egész évre szólt, és gyakran szerelem, majd házasság lett belőle.

II. Claudius császár uralkodása alatt Róma számtalan véres és népszerűtlen kampány részese lett. A kegyetlenségéről híres Claudius nehezen szerzett katonákat, akik csatlakozhattak volna seregéhez. Úgy vélte, ennek legfőbb oka az, hogy a római férfiak nem akarták elhagyni szeretteiket és családjukat. Claudius egy rendelet által törölte az összes házasságot és jegyességet a birodalomban, hogy ezáltal megerősítse csapatait. Szent Valentin jóságos és romantikus római pap volt ebben az időben, aki titokban párokat adott össze, mely cselekedetek miatt február 14.-én halt mártírhalált, 270 körül.

Ebben az időben, a Luperkalia ünnepség alatt régi pogány szokás volt a lányok neveit kihúzni, melyet a korai keresztény papok próbáltak visszaszorítani. Ennek érdekében a papírokra szentek neveit írták a hajadon lányok nevei helyett, és mivel a Luperkalia február közepén kezdődött, úgy döntöttek, hogy Szent Valentin napja, vagyis február 14. a legmegfelelőbb választás erre. Úgy tűnik, hogy a szokás, hogy a fiatal férfiak leányt vagy szentet választanak maguknak Valentin napon, ezekre az időkre vezethető vissza.

 

valentin nap
Ezen a napon szokássá vált, hogy a szerelmesek megajándékozzák párjukat

 

 

Bálint napi hagyományok, népszokások, babonák

Bálint napjához – amit mára sokan csak Valentin napnak neveznek – számos babona, hiedelem és néphagyomány kapcsolódik. Ezen szokások legtöbbje fiatal lányoknak adott segítséget ahhoz, hogy megtalálják, meghódítsák vagy csupán megtartsák szerelmüket, életük párját.

? Ha lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket. A párna alá helyezett babérlevélnek szintén az volt a célja, hogy álmukban megtudják ki lesz a jövendőbeli párjuk.

? Amint megvolt a “jelölt”, újabb praktikákra volt szükség, magukba bolondítsák a fiút. Egy pontosan kilenc magú alma elfogyasztása után a magokat a kiszemelt férfiú zsebébe kellett csempészni, mely által a szerelem már szinte biztos volt. Másik módszer szerint a kiszemelt fiú lábnyomát a hóból vagy sárból felvéve a küszöb alá kellett ásni, majd a házba csalogatni az illetőt, aki a küszöböt átlépve hamarosan megkéri a lány kezét.

? Az eljövendő gyermekáldást is ezen a napon tudhatták meg a lányok és fiatal feleségek. Például egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható volt, hogy hány gyermeke lesz valakinek.

? Bálint-napon a madarak is hatalmas szerephez jutottak, a különböző fajták más-más férfitípust jelentettek. Úgy tartották, ha egy hajadon lány ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni és nagyon boldog lesz, ha azonban egy tengelice repül át felette, tehetős férfi felesége lesz.

Egyszerűbb babonák is kötődnek Valentin napjához, például a reggeli szerelmes csók szerencsét hoz és ezen a napon nem szabad megsértődni vagy megharagudni.

 


Összeállította: Hangai Tímea

Tetszett? Oszd meg!

Mondd el a véleményed!