Húsvét ünnepe

0

Húsvét ünnepe

Húsvétkor Jézus feltámadását ünneplik a keresztény felekezetek. A biblia szerint Jézus a kereszthalála utáni harmadik napon feltámadt, mely napot a hívők az év legszentebb napjának tartják. A húsvéti ünnepek részeként az ünnep előtti pénteken – Nagypénteken – emlékezünk meg a keresztre feszítésről. A nyugati keresztény kultúrákban Húsvét napja jelenti a 40 napos böjt végét, mely Hamvazó szerdán kezdődik, s Húsvét vasárnapján ér véget.

Húsvéti kalendárium

Húshagyó kedd: a böjt kezdetét megelőző nap. Az Egyesült Királyságban „Palacsinta nap”-ként, vagy „Palacsinta kedd”-ként is emlegetik ezt a napot, mert ilyenkor szinte mindenki fogyaszt napközben palacsintát.

Hamvazó szerda: minden évben 6 és fél héttel Húsvét előtt van, a megbánás és böjtölés időszakának a kezdete, ami alatt a hívők lelkileg és fizikailag felkészülnek az év legszentebb keresztény ünnepére, a Húsvétra.

Virágvasárnap: Húsvét előtt a böjti időszak utolsó vasárnapja, amikor a hívők Jézus Jeruzsálembe történő dicsőséges bevonulását ünneplik. Egyben a Nagyhét kezdete is.

Nagycsütörtök: Húsvét előtti csütörtök, amikor Jézus az apostolokkal elköltött utolsó vacsorájára emlékezünk.  Ezen az estén árulta el Júdás Jézust a getszemáni kertben, ekkor fogták el és hurcolták el őt a római katonák.

Nagypéntek: Húsvét előtti péntek, melyen Jézus keresztre feszítésére emlékeznek a hívők.

Húsvét vasárnap: a legszentebb keresztény ünnep, a hagyomány szerint ezen a napon támadt fel Krisztus a kereszthalálból.

Húsvét hétfő: kevésbé vallásos jellegű ünnep, amihez rengeteg népszokás kapcsolódik hozzá, például a locsolkodás, tojásfestés, húsvéti nyúl.

Áldozó csütörtök: a biblia szerint ezen a napon jelent meg utoljára Jézus az apostoloknak a feltámadása után, ezen a napon történt meg a menybemenetele.

Tetszett? Oszd meg!

Nem engedélyezett a hozzászólás.