November 9. az ÖRÖKBEFOGADÁS világnapja

Az örökbefogadás világnapjának közeledtével újra időszerű ezzel a nagyon fontos, sok család és gyermek életét meghatározó témával foglalkozni.

Az örökbefogadás célja, hogy az örökbefogadó(k) és rokonsága, valamint az örökbefogadott gyermek között hosszú távú, stabil családi kötelék alakuljon ki. Hazánkban az a legfőbb szándék, hogy biztonságos környezetet nyújtó szülők gondoskodása mellett nőhessenek fel az örökbefogadásra váró gyermekek, ezért ez év elején azzal a céllal módosították az örökbefogadás feltételeit, hogy minél gyorsabban találhassanak szerető otthonra, akiket vér szerinti szüleik nem kívánnak, vagy valamilyen oknál fogva nem tudnak felnevelni. Ennek eredményeként, ha ma egy pár úgy dönt, hogy örökbe fogadna, jó esetben már 9-10 hónap után teljesülhet a vágyuk, hogy teljes családként élhessenek – ez természetesen sok mindentől függ, ahogy az a lentiekből is kiderül.

Az alábbiakban a témát övező leggyakrabban felmerülő kérdéseket és a válaszokat gyűjtöttük csokorba.

Ki fogadhat örökbe?

Az örökbefogadónak cselekvőképes, legalább 25 éves személynek kell lennie, akit nem tiltott el a bíróság a közügyek gyakorlásától, illetve nem szüntette meg a bíróság a szülői felügyeleti jogát a saját gyermeke vonatkozásában, továbbá nincs nevelésbe vett gyermeke.

Ha 3 évesnél idősebb az örökbefogadott gyermek, ő és az örökbe fogadó szülő között akár 50 év is lehet a korkülönbség, míg három év alatti gyermek esetében 45 év a jogszabályban előírt legmagasabb korkülönbség, míg a minimálisan előírt korkülönbség örökbefogadott és örökbefogadó között 16 év.

A belföldi örökbefogadásra csak Magyarországon élők jogosultak. Magyar állampolgárságú, de külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozók a nemzetközi örökbefogadás keretében fogadhatnak örökbe gyermeket Magyarországról.

A házaspárokat előnyben kell részesíteni, de az arra alkalmas egyedülállók előtt továbbra is fennáll az örökbefogadás lehetősége. A családokért felelős tárca nélküli miniszternek különös méltánylást érdemlő esetekben van hozzájáruló szerepe az egyedül örökbefogadni szándékozók örökbefogadásra való alkalmasságának megállapításához.

Az örökbefogadói tanfolyam elvégzése nem kötelező, de ingyenesen igénybe vehető a sikeres örökbefogadás érdekében. Az örökbefogadói tanfolyam egészen az örökbefogadás engedélyezéséig elvégezhető.

Mit tegyünk a döntés meghozatala után?

Ha megszületett a döntés a családban az örökbefogadás folyamatának elindításáról, első lépésként a lakóhely/tartózkodási hely szerint illetékes megyei/fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál az örökbefogadási tanácsadóval szükséges felvenni a kapcsolatot örökbefogadásra való alkalmassági vizsgálat érdekében.

Mit jelent az örökbefogadási alkalmassági vizsgálat?

Az örökbefogadási alkalmassági vizsgálaton személyes (orvosi és pszichológiai) és környezeti alkalmasságot mérnek fel. A környezettanulmány nemcsak a lakhatási körülmények feltérképezését jelenti, hanem a jelentkezők anyagi helyzetének, életkörülményeinek vizsgálatát is. Fontos szempont, hogy a jelentkezők biztosítani tudják-e az örökbe fogadandó gyermek harmonikus fejlődését, felnevelését.

A szakszolgálat munkatársai ezenkívül tanulmányozzák az örökbe fogadni szándékozók motivációját, a család élethelyzetét, nézik az életkort és a személyiséget, a gyermek nevelésével kapcsolatos elképzeléseiket is.

Ki fogadható örökbe?

A gyermek örökbefogadható, ha vér szerinti szülei úgy döntenek, hogy hozzájárulnak gyermekük örökbefogadásához.

Örökbe fogadható az a gyermek,

a) akinek a szülei nyilatkozattal a gyámhivatalban hozzájárultak az örökbefogadásához és a gyermek betöltötte a 6 hetes életkorát;

b) aki nevelésben van, és a gyámhivatal végleges határozattal örökbefogadhatónak nyilvánította;

c) akinek a szüleit a bíróság jogerős ítélete megfosztotta szülői felügyeleti jogaiktól;

d) akit az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén (inkubátorban) helyeztek el, feltéve, hogy hat héten belül a szülő a gyermekért nem jelentkezik;

e) akinek a szülei elhunytak.

Milyen formái vannak az örökbefogadásnak?

Aszerint, hogy kik között jön létre az örökbefogadás megkülönböztetünk egyrészt családon belüli, ún. rokoni és házastársi örökbefogadást, másrészt idegen gyermekre irányuló örökbefogadást.

Aszerint, hogy a vér szerinti szülő(k) és az örökbefogadó szülő(k) ismerik-e egymást vagy sem, megkülönböztetünk nyílt és titkos örökbefogadást.

A) Nyílt örökbefogadás esetében az örökbefogadó szülő(k) és a vérszerinti szülő(k) ismerik egymást. A nyílt örökbefogadást erre működési engedéllyel rendelkező közhasznú (civil) szervezetek (alapítványok és egyesületek), valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok segítik, a közreműködésükkel általában krízishelyzetben lévő anyák újszülöttjeit lehet örökbe fogadni. Ebben az esetben a baba általában már a kórházból a végleges családjába kerül.

B) Titkos örökbefogadás a gyámság alatt álló örökbefogadhatónak nyilvánított nevelésbe vett gyermek örökbefogadása, illetve amikor a vér szerinti szülő úgy adja meg a hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A titkosság azt jelenti, hogy a vér szerinti szülő az örökbefogadásról nem kap értesítést, és azt sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.

Milyen költségekkel jár az örökbefogadás?

Az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítására és örökbefogadás engedélyezésére vonatkozó gyámhatósági eljárás illetékmentes (ingyenes). A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéért sem kell fizetni, az ingyenes az örökbefogadó szülő számára is. A közhasznú szervezetek az örökbefogadni szándékozó személy(ek) részére nyújtott szolgáltatásért – a jogszabályban meghatározottak szerint – költséget állapíthatnak meg.

Mennyi a várakozási idő?

A várakozási időt nagyon nehéz megbecsülni, az leginkább az örökbe fogadni szándékozók elfogadási hajlandóságától és elvárási szintjétől függ.

Mivel a törvény egyértelműen a házaspárok általi örökbefogadásokat preferálja, ezért az egyedülálló vagy önállóan örökbefogadó jelentkezőknek a házaspárként örökbefogadóknál többet kell várakozniuk.

Hogyan ismerkedhet meg a gyerek és az örökbefogadó szülő?

Az első találkozón a leendő szülők megismerhetik a gyermek élettörténetét, anonim módon, lehetőség van a rendelkezésre álló fényképek megtekintésére. Ezek alapján néhány nap gondolkodási időt kapnak a döntésre. A következő alkalommal már személyesen is láthatják a leendő szülők a gyermeket, de ismerkedésre még nincs lehetőség. Ha az örökbefogadók részéről pozitív döntés születik, a tanácsadó megszervezi az első személyes találkozót, mellyel elkezdődik a barátkozás folyamata. Ha minden jól alakul, a gyermeket kihelyezi legalább 30 napra a gyámhatóság az örökbefogadó szülők gondozásába. Ezt követően kerülhet sor az örökbefogadás engedélyezésére.

Ki engedélyezi az örökbefogadást?

A megyei/fővárosi kormányhivatalok járnak el az örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhatóságként. A gyámhatóság lefolytatja az örökbefogadási eljárást, majd a nyilatkozatok, a környezettanulmány és a beszerzett bizonyítékok alapján dönt az örökbefogadás engedélyezéséről. Véglegessé vált határozata alapján történik meg a gyermek születésének újból anyakönyvezése.

Mi történik az örökbefogadás után?

Az örökbefogadást követően a gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását a jogszabályban meghatározott, és a gyámhatóság határozatában megjelölt közhasznú szervezet vagy a szakszolgálat az örökbefogadást engedélyező gyámhatósági határozat véglegessé válásától számított legfeljebb öt évig figyelemmel kíséri és segíti. Az első másfél évben kötelező az együttműködés a szülők által kiválasztott szervezettel, azt követően pedig már önkéntes a szülők részéről.

[(x) Minden gyermeknek legyen esélye arra, hogy szerető családban nevelkedhessen. Ha szeretne ennél többet megtudni az örökbefogadásról, látogasson el a csalad.hu oldalra!]

A cikk megjelenését a Családbarát Magyarország Központ támogatta!