A Nap napja

0

A nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnap a Nap napja, amelyet a Napenergia Társaság európai tagozatának kezdeményezésére először 1994-ben tartottak meg hazánkban. Nap nélkül nem lenne élet, hiszen a napfény mindennek az alapja, működtetője. Az élő szervezet harmonikus működésére, és bizony, az emberek testi-lelki egészségére is közvetlen hatással van. Mi mindent köszönhetünk a napnak?

A nap az energia forrása, a szó szoros és átvitt értelmében is, az élő szervezetek egészséges működésének alapja, hozzá igazítja életritmusát az egész élővilág. A nap hatására, keltének-nyugtának ritmusa szerint nyílnak, csukódnak egyes virágok, de magához a növények fejlődéséhez, anyagcseréjéhez (fotoszintéziséhez) is a legtöbb esetben napfényre van szükség. Emberek és állatok a szokásaikat, életmódjukat, életritmusukat a naphoz igazítják. Ez a ritmus egészségünk szempontjából is fontos, sőt, a nap még hangulatunk, kedélyállapotunk meghatározója is! A napfényben szegényeb és hidegebb hónapokban, amikor eleve keveset tartózkodunk a szabadban, és rövidebb ideig is süt a nap, sokkal rosszabb az emberek általános hangulata. A téli hónapokban több a depressziós beteg, illetve aki eleve ilyen problémákkal küzd, azoknál ilyenkor többnyire fokozódik a baj.

A nap vitaminja

Szervezetünk egészséges működéséhez elengedhetetlenül szükséges a D-vitamin, aminek legnagyobb része napfény hatására a bőrünkben termelődik. A D-vitamin szabályozza a kalcium- és a foszfátanyagcserét, hiánya a kalciumegyensúly felborulása miatt csontvesztéshez vezet, ami fokozza a csonttörések kockázatát. Az egész szervezetünkben szabályozó hatása van és kimagasló a szerepe az erős immunrendszer és izomzat kialakulásában is. Aki rendszeresen – akár csak napi negyed órán át – lehetővé teszi, hogy a délelőtti vagy délutáni órákban arcát, karjait napfény érje, sokat tesz az egészségéért. A megfelelő D-vitamin szint a daganatos megbetegedések, a szív-érrendszeri problémák, az agyvérzés, de még a vírusos fertőzések, így az influenza esélyét is csökkenti, és jótékonyan hat a magas vérnyomás és az érelmeszesedés megelőzésére, és segíti a gyulladások gyógyulását is.

A D-vitamin az egész szervezet számára fontos, de ezen belül is kiemelten a mozgásszervek számára: megfelelő szinten tartása növeli a fizikai teherbírást, segíti a mozgást, jótékony a mozgásszervi betegségek, derék-, gerinc-, lábfájdalom esetén. Kevesen gondolnák, hogy az elégtelen D-vitamin szint egyik oka lehet a meddőségnek, és súlyosbítja az asztmát is, mivel a légúti nyálkahártyák érzékenységét növeli. Az agyra is hat: akiknek a normálisnál alacsonyabb a D-vitamin szintjük, azoknak nagyobb az esélyük a depresszióra, és a koncentrálóképességük akár 60 százalékkal is csökkenhet.

Napi ritmus, életritmus: az egészségünk kulcsa is lehet

A szervezet működése 24 órás ciklusokra osztható. Az úgynevezett cirkadián ritmus beosztását a saját belső óránk alakítja, de befolyásolja a nap, pontosabban a napfény is. Egészségesebben élünk, ha figyelembe vesszük a természet változásait, és alkalmazkodunk hozzá. Maga a megszokások ritmusa is sokat jelent. A „rutin” feladatok, a begyakorolt napirend lehetővé teszi, hogy kevesebb odafigyeléssel, koncentrációval, vagyis kisebb szellemi energia ráfordítással és fáradtsággal végezzük a dolgunkat. De konkrét befolyása van az egészségre is! Az anyagcserében előnytelen változásokat hozhat, ha gyökeresen változik a napi beosztásunk. Mi több, kutatások igazolják azt is, hogyha felborul az életritmusunk, az árthat szívünknek, például a vérünkben a triglicerid szintje megemelkedik, fokozódik a szívinfarktus és az agyi katasztrófa, illetve a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélye. Ezek után nem is meglepő, hogy felmérések eredményei szerint a több műszakban váltakozva dolgozó emberek több egészségügyi problémával küzdenek, sőt, rövidebb életűek, mint a csak nappali műszakos társaik. Hosszú távon ugyanis a rendszertelen, illetve természetellenes életmód a hormonháztartás változásához vezet. Csökken a szerotonin hormon termelése, ami gyengíti az immunrendszert, és növeli a betegségek esélyét. Dán kutatók pl. azt tapasztalták, hogy azoknál a nőknél, akik éjszakai műszakban dolgoznak, csaknem 50%-al nőtt az emlőrák kialakulásának esélye a felborult életritmus miatt megváltozott hormonális működés miatt. A rendszeresség mellett tehát lényeges a napfényes órákhoz is alkalmazkodni.  Este tíz után a szervezetben megemelkedik a napfény hiányában termelődő melatonin szintje. Célszerű ilyen tájt, de mindenképpen éjfél előtt nyugovóra térni, ekkor a legpihentetőbb ugyanis az alvás.

A cikk a Budai Egészségközpont munkatársainak közreműködésével készült.

Tetszett? Oszd meg!

Nem engedélyezett a hozzászólás.