Magyar szülészetek nemzetközi mércével mérve

0

Még egy hónapig (augusztus 18-ig) értékelhetik a hazai kórházak szülészeti osztályait a kismamák a www.azevszuleszete.hu oldalon. A szavazásban minden állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő szülészet részt vesz. Az összesített verseny nyertese mellett három kategóriagyőztest is hirdetnek a szervezők: a szülőszobai ellátás, a gyermekágyi- és újszülött-ellátás, valamint a felszereltség és környezet legjobbjait ismerik el. “Az Év Szülészete” versenyt harmadik alkalommal hirdette meg a leglátogatottabb hazai gyermek-egészségügyi portál, a babaszoba.hu.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még 1999-ben kiadott egy kézikönyvet a normális szülésről, amelyben összefoglalta, melyek az ajánlott és nem ajánlott eljárások.

 

Hol szülhet az anya?

A nemzetközi ajánlás szerint az anya dönthet arról, hol kívánja világra hozni gyermekét. Magyarországon ez sajnos csupán a szülések töredéke esetében teljesül. A szülés helyszíne lehet intézmény – ami nem itt folyik, azt hivatalosan „intézményen kívüli szülésnek nevezik”. Ma már intézmény csak egyféle van: a kórház szülészeti osztálya. A szülőotthonok megszűntek, bábák vezette születésházak pedig még nincsenek. Intézeten kívül szülhet az ember bárhol (otthon, barátnőnél, bérelt lakásban), de ennek feltételei nagyon komolyan szabályozottak.

A hatályos rendelet szigorúan kiköti, hogy ki szülhet intézeten kívül, és kik legyenek jelen a szülésnél. Ezek a körülmények ma hazánkban csak nagyon kevés nő számára biztosítottak.

 

Ki lehet jelen a szülésnél?

A WHO szerint ajánlott tiszteletben tartani azt, hogy az anya kit szeretne maga mellett tudni a szüléskor. A hazai kórházak 17 százalékában azonban az anya nem választhat szülésznőt, 30 százalékában nem lehet vele dúla. Szakértők szerint sok intézményben választani kell az apa és a dúla között, mivel csak egyvalaki jelenlétét engedélyezik. Császármetszés esetén a szülészetek kétharmadában (66%) nem lehet bent az apa a műtét alatt. Pedig ma már a császármetszés viszonylag rövid műtét, az anya éber, a műtéti terület pedig teljesen elhatárolható. Vannak intézmények, ahol a babát az anyának csak megmutatják, hozzáérintik egy puszi erejéig, majd többnyire inkubátorban várja, hogy édesanyja fölkeljen. Kevés olyan kórház van, ahol műtét után a babát az édesapa karjaiba (esetenként mellkasára) teszik. Ez a lehetőség a császárral született kisbaba számára nagyon fontos, hiszen pótolhatja a természetes szülést követő korai összebújást az anyukával.

 

Hogyan szülhet az anya?

A WHO ajánlása szerint a nő választhat testhelyzetet és szabadon mozoghat a vajúdás alatt. Hazánkban a kórházak közel harmadában (27%) erre nincs lehetőség. Ezekben az esetekben a szülések többsége félig ülő, felhúzott lábú, úgynevezett “kőmetsző” pozícióban történik, pedig a WHO-ajánlás is leszögezi: “nyilvánvalóan káros, megszüntetendő a kőmetsző pozíció alkalmazása.”

 

Mennyit lehet az anyával a baba?

A hazai kórházak 4 százalékában az édesanya egyáltalán nem kapja meg a babát, ráadásul a császármetszéssel szült anyák gyerekei is így járnak, pedig külföldi példák bizonyítják, hogy a műtét után megoldható az azonnali bőrkontaktus. Kórházaink több mint egyharmada (35%) nem teszi lehetővé, hogy az édesanya és a kisbaba korlátlanul együtt maradhasson a szülést követő napokban. Ezzel szemben a WHO–UNICEF ajánlása az, hogy a babák a nap 24 órájában együtt lehessenek édesanyjukkal.

 

szülészet

 

A császármetszések hazai gyakorlata

A WHO állásfoglalása szerint a 10-15 százalék feletti császármetszési gyakoriság nem indokolt. Ehhez képest Magyarországon minden harmadik baba császárral születik (36%)1. Mindössze egyetlen hazai intézmény közelíti meg a WHO-ajánlást 16 százalékos császármetszési aránnyal. Kórházaink egyharmadában (30%) 20 és 30 százalék között van a császárarány. A szülészetek 39 százalékában az anyák 31-40 százaléka szül császárral, további 20 százalékban 40 százalék fölötti a császármetszések aránya. A rekorder intézményben pedig a szülések 56 (!) százaléka császáros.

*A császármetszésekkel kapcsolatos információk forrása az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár), 2012

Tetszett? Oszd meg!

Mondd el a véleményed!