Hogyan állapítható meg a baba neme születése előtt?
A baba neme – miért érdemes még születése előtt megtudnod?
A legtöbb babát váró pár még szülés előtt szeretné tudni a baba nemét – egy utóbbi felmérés szerint a szülők mintegy 5070%-a kíváncsi rá. Bár nagyon sok leendő szülő csupán empirikus módszereket használ a baba nemének meghatározására, az orvostudomány mai állása már lehetővé teszi, hogy tudományosan megalapozott lehetőségekhez folyamodjanak.
Sok pár úgy dönt, megvárja a születés pillanatát, hogy megtudja gyermeke nemét. Ez érdekesebbé, izgalmasabbá és kicsit titokzatosabbá is teszi a várandósság időszakát és magát a szülést is. Ennek ellenére igen sok olyan orvosi és szociális érv létezik, amely amellett szól, hogy jó megtudni előre a baba nemét:
- megfelelő nevet lehet választani
- a babaszobát a gyerek nemétől függően lehet dekorálni
- megkönnyíti a megfelelő babaruhák kiválasztását az újszülött számára
- segítség lehet egyes családi események előkészítésében (pl. keresztelő)
- a szülők megismerhetik azokat a betegségeket, amelyeket gyermekük genetikai úton kaphat meg, nemtől függően, és felkészülhetnek az esetleges problémákra.
Milyen klinikai módszerekkel állapítják meg a baba nemét?
Ultrahangos vizsgálat
A születendő baba neme általában egy ultrahangos vizsgálat során derül ki. Ez a leggyakrabban használt módszer, amely semmilyen kockázattal nem jár sem a kismamára, sem a babára nézve. Amennyiben nem szeretnétek ezt megtudni, előre szóljatok a vizsgálatot végző orvosnak, nehogy akaratlanul is elszólja magát. A váradósság alatt a kismamák több ízben is végeztetnek ilyen típusú vizsgálatot, a 18-26. hét között már igen nagy pontossággal meg lehet határozni a gyerek nemét.
A vizsgálat alatt az orvos egy kisméretű készüléket mozgat az édesanya hasfelületén. Ez a készülék ultrahangokat sugároz a méh felé, a visszaverődések segítségével pedig képpé alakítja mindazt, ami a méhben zajlik. Ez kimutatja a baba nemi szervét is – péniszt vagy hüvelyt.
Fontos azonban tudnunk, hogy az ultrahang vizsgálat nem minden esetben tud biztos eredményt adni a magzat nemének meghatározása során. Ennek pontossága függ a készülék régiségétől, típusától, a gyermek méhen belüli fekvésétől, valamint az orvos szakképességétől is.
Különleges esetekben…
A következőkben bemutatott két módszer a Down-kór és egyéb kromoszóma rendellenességek időben történő felismerésére szolgál, melyek során a baba neme is megállapításra kerül. Ezek a vizsgálatok 1-2%-os vetélési kockázattal járnak, ezért kizárólag indokolt esetben és az anya beleegyezésével végzik őket.
Magzatvíz mintavétel (amniocentézis)
A magzatvíz mintavétel egy olyan genetikai teszt, amelyet akkor végeznek el a terhes nőknél, amikor fennáll a veszélye egy genetikai úton átadható betegségnek vagy rendellenességnek. Ez a vizsgálat információt nyújthat a gyermek genetikai fejlődésére nézve, ugyanakkor ezáltal a baba neme is megállapítható.
Általában – ha szükséges – a magzatvíz mintavételt a 9-18. hét között végzik. Ezalatt az orvos egy speciális tű segítségével, egy kis adag magzatvizet szív fel az anyaméhből, mely mintát majd különböző genetikai vizsgálatoknak vetnek alá. A magzatvíz nagyon fontos információkat hordoz a magzat egészséges fejlődését illetően, segítségével pedig egyúttal a gyermek nemét is meg lehet határozni.
Korionboholy mintavétel (CVS – Chronic Villus Sampling)
A méhlepény bolyhaiból vett minta alapján végzett CVS vizsgálat szintén alkalmas a baba nemének kimutatására, azonban ezt a típusú vizsgálatot csak olyan kismamák esetében végzik, akiknél nagy a valószínűsége annak, hogy a gyermeke valamilyen genetikai vagy kromoszóma rendellenességgel jön a világra. Erre a vizsgálatra – amennyiben szükséges – általában a 8-11. heti terhesség között kerül rá sor,
A vizsgálat alatt biopsziát végeznek – a méhfalhoz tapadó lepény területéről sejtmintát vesznek, majd ezt követően genetikailag elemeznek, hogy kiszűrjék az olyan genetikai rendellenességeket, mint a Down-kór vagy az Edwards-szindróma.
Megfigyeléseken alapuló, hagyományos módszerek
A következő módszerek szintén a baba nemének megállapítására szolgálnak. Ezek évszázados megfigyeléseken és többé-kevésbé tudományos tényeken alapulnak, azonban érdemes őket némi fenntartással kezelni.
A kisfiút váró kismamák esetében:
- a magzat percenkénti pulzusa 140 alatti értéket mutat
- a baba lent helyezkedik el a pocakban és az a köldöknél kihegyesedik
- az anya vizelete világos sárga színű
- a jobb oldali mell nagyobb mint a bal
- az első harmadbéli reggeli rosszullétek vagy nagyon ritkák vagy teljesen kimaradnak.
A kislányt váró kismamák esetében:
- a magzat percenkénti pulzusa 140 feletti értéket mutat
- a baba felül helyezkedik el a pocakban és az a köldöknél kigömbölyödik
- a bal oldali mell nagyobb mint jobb
- a jövendőbeli anyuka a jobb oldalán szeret aludni
- a kismama vizelete átlátszó
- az anya arcán terhességi foltok jelennek meg és az ajkai felpuffadnak a várandósság során.
