December – jeles napok és ünnepek
Advent
Advent a karácsonyt megelőző négy hetes időszak, amely az örömteli és meghitt készülődés, várakozás jegyében telik. A keresztények számára a karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjával kezdődik, és egészen vízkeresztig tart. Az advent eredete a 4. századig nyúlik vissza és számos jelkép, valamit szokás, hagyomány kapcsolódik hozzá. Az adventi időszak a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal veszi kezdetét és karácsonyig tart.
December 1. – Az AIDS elleni küzdelem világnapja
A WHO (World Health Organization) 1988-ban december első napját az AIDS elleni küzdelem világnapjává nyilvánította. Az AIDS Világnap legfontosabb célja a figyelemfelhívás és a biztonságos szexuális élet fontosságának tudatosítása, valamint a betegségről és annak megelőzéséről szóló ismeretterjesztés, a betegeket érintő előítéletek leküzdése és a kutatásra, valamint a gondozásra szánt adományok gyűjtése.
Szintén ezen a napon, a világ békemozgalmának aktivistái minden évben tiltakoznak az igazságtalanul bebörtönzöttek szabadon bocsátásáért a békéért bebörtönzöttek nemzetközi napja keretében.
1925 december 1-én, este 8 órai kezdettel indult meg a rendszeres rádiós műsorsugárzás. Erre az eseményre emlékezünk meg országszerte magyar rádiózás napján.
1800-ban ezen napon született Vörösmarty Mihály magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Az első névnap decemberben Eligius, a franciaországi Szent Eligius püspök tiszteletére, aki a középkori Európában az aranymívesek és kovácsok védőszentje volt.
December 1. a meteorológiai tél kezdete is.
December 3. – A fogyatékos emberek nemzetközi napja
Az ENSZ december 3-át a Fogyatékos Emberek Világnapjává nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség vagy katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira.
December 4. – Borbála napja
A Borbála-nap hiedelmei és szokásai részben hasonlóak a Luca-nap hagyományaihoz, azonban a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Ez a nap Szent Borbála 3. századi keresztény vértanú emléknapja, aki a bányászok, tüzérek, hajadon lányok védőszentje.
December 4. (más hagyományok szerint szeptember első vasárnapja) a bányászat, a bányászatban dolgozók nagy áldozatokat követelő munkájának az ünnepnapja is.
Itt a télapó!
Szent Miklós püspök nevéhez számos legenda fűződik – ezekből alakult ki a ma ismert, szakállas jótevő alakja, aki ezen a napon apróbb ajándékokat hoz a gyerekeknek . Az ajándékozás szokása a 19. század végén terjedt el Magyarországon és a modern magyar néphagyomány szerint december 5-én éjjel látogatja meg a gyermekeket a Mikulás, ha az elmúlt évben jól viselkedtek.
December 10. – Az emberi jogok napja
1948. december 10-én az ENSZ közgyűlésén elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. Ennek emlékére a közgyűlés 1950-ben december 10-ét az emberi jogok napjává nyilvánította.
Ezen a napon kerül sor a Nobel-díjak átadására is, amelyet Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló alapított végrendeletében. Évről-évre a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, valamint az irodalom legjobbjai, illetve az a személy, aki kiemelkedő erőfeszítéseket tett a béke érdekében, részesülhet ebben a díjban és a vele járó 10 millió svéd korona juttatásban.
December 13. – Luca napja
A Luca-naphoz számos hiedelem és népszokás kapcsolódik. A legenda szerint Szent Luca keresztény vértanú volt, az egyház azonban nem ismeri el valós történelmi személynek. A Luca-napi hagyományok eredete valószínűleg Gergely-naptár bevezetése előtti időkre vezethető vissza, amikor ez a nap volt az év legrövidebb napja, illetve a leghosszabb éjszakája (ellentétben a mai téli napfordulóval, ami december 21-én van). Magyar nyelvterületen december 13-át “gonoszjáró nap”-nak is nevezik, legismertebb szokása pedig az úgynevezett Luca-szék készítés.
December 18. – A kisebbségek napja Magyarországon
A magyar kormány 1995-ben a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében december 18-át a kisebbségek napjává nyilvánította. Ezen a napon 1992-ben fogadta el az ENSZ a Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozatot.
Karácsony
A karácsony tradicionális keresztény ünnep, amelyet Jézus Krisztus születésének emlékezetére tartanak minden évben. Ez a kétnapos (december 25-26.)ünnep világszerte a nem-keresztény emberek számára is a szeretet, a békesség és az öröm napja, amely az év egyik legfontosabb családi eseményének számít. A modern hagyományoknak megfelelően az ünneppel együtt jár az ajándékozás, az üdvözlőlapok küldése és a karácsonyi hangulatú díszítés, valamit a karácsonyfa állítás szokása is. A magyaroknál a bensőséges családi összejöveteleket általában 24-e este tartják (szenteste), míg a nyugat-európai országokban erre az eseményre többnyire 25-én kerül sor.
Szilveszter
December 31. az év utolsó napja, amelyet a világ számos országában ünnepelnek meg Szilveszter pápa halálának emlékezetére. Szilveszter éjszakáján az emberek általában zenés mulatságok keretében búcsúztatják a mulandóságot jelképező óévet, majd éjfélkor köszöntik az újjáéledést szimbolizáló újévet. A babonák és hiedelmek legszélesebb skálája is ehhez a naphoz kötődik.
További jeles napok és ünnepek
december 2. – A rabszolgaság felszámolásának világnapja
december 5. – A gazdasági és szociális fejlődés világnapja
december 7. – A nemzetközi polgári repülés napja
december 8. – Szűz Mária szeplőtelen fogantatása
december 11. – Nemzetközi hegy nap
december 14. – A hűség napja Magyarországon
december 16. – A magyar kórusok napja
december 26. – Szent István diakónus ünnepe
december 28. – aprószentek napja
