Magzatvédő vitaminok
Terhesség és babavárás

A magzatvédő vitaminok hivatottak fedezni a terhességi időszakában megnövekedett vitamin- és ásványi anyag szükségletet, valamint hozzájárulnak a súlyos, magzati korban fellépő fejlődési rendellenességek megelőzéséhez is. A terhesvitaminok szedését célszerű már a fogamzás előtt elkezdeni és a várandósság egész időszaka alatt (vagy legalább a terhesség 12. hetéig) folytatni.
A magzatvédő vitaminok vagy terhesvitaminok speciális összetételű készítmények, amelyeket kifejezetten a terhességre készülő, épp gyermeket váró és szoptató nők számára fejlesztettek ki. Ezek a multivitaminok magas arányban tartalmaznak olyan nyomelemeket, vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyekre a kismamának leginkább szüksége van ebben az időszakban.
![]() |
A terhességi vitaminok összetétele
A magzatvédő vitaminok összetevőit a kismamák igényeihez igazították, így egyes vitaimok és ásványi anyagok magasabb arányban megtalálhatóak bennne, mint a hagyományos multivitaminban. A kereskedelemben kapható készítmények összetevői nagyjából megegyeznek, bár az árfekvésük több-kevésbé eltérhet.
A terhesvitaminok egyik legfontosabb összetevője a folsav, ami mellett A, C, D, E, B1 (tiamin), B2 (ribloflavin), B3 (niacin), B6, B12 vitaminokat, valamint vasat, kalciumot, jódot és cinket is tartalmaz - természetesen a megfelelő összetételben. A magzatvédő vitaminok legfontosabb feladata pótolni a kismama táplálkozási hiányosságait és megelőzni bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulását.
A legtöbb magzatvédő vitamin a fontos elemek napi szükségletének 100-150%-át fedezi. Ez alól kivételt képezhet a kalcium, a jód és a magnézium - ezeket orvosi javallatra külön készítményként érdemes szedni.
![]() |
A folsav létfontosságú lehet a baba számára, mivel fontos szerepet játszik bizonyos fejlődési rendellenességek megelőzésében, valamint elősegíti a magzati vérképzést, az idegsejtek képződését és a sejtosztódást is. A velőcsőzáródási rendellenesség egy gyakori fejlődési zavar, amelynek egyik legsúlyosabb megjelenési formája a nyitott gerinchasadék. Az utóbbi évtizedek kutatásai igazolták, hogy a folsav hiánya is hozzájárul ezen betegség kialakulásához, ezért pótlása rendkívül fontos a várandósság első 12 hetében. A velőcső záródása kb. a terhesség 4. hetében következik be, tehát a magzatvédő vitaminok - és legfőképpen a folsav - szedését célszerű már a baba tervezésekor elkezdeni. Napi szükséglet: 0,4 mg, de a terhesség első harmadában ez akár 0,8 mg is lehet
|
![]() |
A vas fontos szerepet játszik a terhesség alatt jellemző vashiányos vérszegénység megelőzésében - az anya és a magzat esetében egyaránt. Szintén ez az ásványi anyag felelős a vér megfelelő minőségű oxigénellátásáért, a magzat vérállományának kialakulásáért, valamint aktívan részt vesz a sejtek energiacseréjében is. Napi szükséglet: 15 - 17 mg |
![]() |
A jód fontos a pajzsmirigy hormonjainak termelődése szempontjából, ezáltal pedig közvetve az anyagcsere-szabályozásért is felelős. Hiánya zavart okozhat az anya és a magzat pajzsmirigy működésében, amely kihat a testi és szellemi fejlődésére egyaránt. Napi szükséglet: 0,18 - 0,2 mg |
![]() |
A B6-vitamin (piridoxin) a fehérjék és aminosavak anyagcseréje szempontjából fontos, de a vashoz és a folsavhoz hasonlóan a magzati vérképzásben is aktívan részt vesz. Napi szükséglet: 2,5 - 2,7 mg |
![]() |
A B12-vitamin (cobalamin) fontos szerepet játszik a magzat egészséges fejlődésében és növekedésében. Hozzájárul a vörösvértestek képződéséhez, részt vesz a szénhidrát és fehérje anyagcserében, valamint az idegrendszer fejlődése szempontjából is hasznos a megfelelő mennyiségű B12-vitamin bevitele a várandósság időszakában. Kis mennyiségben megtalálható a tejben és a tejtermékekben is, de mivel elsődleges forrása a vörör húsok és a máj, ezért a vegetáriánus kismamák számára célszerű táplálékkiegészítő formájában pótolni a B12-vitamin hiányát. Napi szükséglet: 2,5 - 2,6 µg
|
![]() |
A kalcium legfőképpen a magzat csontrendszerének fejlődéséhez szükséges, de pótlása a kismama szervezete számára is fontos. Szintén a kalcium felelős az izom-összehúzódások és a vérnyomás szabályozásáért, valamint szerepet játszik különböző enzimek működésében és az idegi vezetésben is. Napi szükséglet: 1200 mg |
![]() |
A C-vitamin (aszkorbinsav) jelentős antioxidáns hatású vitamin, amelyet csupán két faj - a tengerimalac és az ember - nem tud önmaga előállítani. Immunrendszer erősítő hatása mindenki számára ismert, továbbá elősegíti a vas felszívódását a szervezetbe és a sejtek védelmi funkcióját is ellátja. Napi szükséglet: 70 - 80 mg, a terhesség félidejétől szedett napi 100 mg csökkenti a korai burokrepedés kockázatát |
![]() |
A cink hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, közvetlenül részt vesz a sejtszintű anyagcserében, védi a bőr épségét és regenerálódását. Az inzulin alkotórészeként fontos szerepet kap a normális szintű cukor-anyagcsere fenntartásában is. Napi szükséglet: 12-15 mg |
![]() |
Az E-vitamin (tokoferol) a C-vitaminhoz hasonlóan jelentős antioxidáns hatású vegyület, amely hatékonyan előzi meg a szabad gyökök felhalmozódását a szervezetben. Napi szükséglet: 12-14 mg |
![]() |
Az A-vitamin (retinol, ß-karotin) fontos szerepet játszik a növekedésben, a bőr és egyéb szövetek kialakulásában, a tüdő fejlődésében, valamint hozzájárul a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállásának növeléséhez is. Fontos odafigyelni azonban a megfelelő mennyiségű A-vitamin bevitelre, mivel túladagolása akár fejlődési rendellenességhez is vezethet! Sok magzatvédő vitamin egyáltálán nem, vagy csak kis mennyiségben tartalmaz bétakarotint, mivel a legtöbb kismama a táplálkozás által fedezi a napi szükségeletet. Napi szükséglet: 1000 µg |
![]() |
A B1-vitamin (tiamin) az idegrendszer, valamint az anyagcsere és az energiaellátás szemponjából fontos - legfőképpen a terhesség késői szakaszában. A legtöbb kismama a B1-vitamin szükségeltét táplálékból, természetes úton is fedezni tudja. Napi szükséglet: 1,5 - 1,8 mg |
![]() |
A B2-vitamin (ribofalvin) szinte az összes anyagcsere-folyamatban részt vesz: felelős a zsírok, szénhidrátok és fehérjék lebontásáért, valamint ezek hasznos energiává való átalakításáért. Napi szükséglet: 1,8 - 2 mg |
![]() |
A B3-vitamin (niacin) szintén az energia-átalakításban játszik szerepet, de a sejtlégzésben részt vevő enzimek működéséért is felelős. A méhlepény egészséges keringésének fenntartásában különleges fontossággal bír, megelőzve a placenta korai elöregedését. Napi szükséglet: 18 - 20 mg |
![]() |
A D-vitamin (kalciferol) segíti a kalcium és foszfor beépülését a csontokba és a fogakba, ezért pótlása leginkább a téli időszakban fontos a baba csontrendszerének fejlődése és szilárdsága szempontjából. Két féle D-vitamin létezik: D2 és D3. Előbbit a különféle növények és állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák, még utóbbit napfény hatására a szervezeti is elő tudja állítani. Napi szükséglet: 10 -12 μg |
![]() |
A magnézium az izmok összehúzódásainak folyamatában játszik szerepet, ezért a magzat egészséges szívműködéséért felelős. Kulcsfontosságú a csontképződésben is. Izomlazító hatásának köszönhetően segít megelőzni a terhességi görcsök kialakulását, valamit csökkenti a vetélés és a koraszülés kockázatát. Napi szükséglet: 400 - 450 mg |
Mire kell odafigyelni a magzatvédő vitaminok szedésekor?
A terhesvitaminok legfontosabb feladata kismama táplálkozásából adódó hiányok pótlása, a fejlődési rendellenességek megelőzése és az első harmadra jellemző rosszullétek csökkentése. Már a baba tervezésének időszakában szedett terhességi vitaminkészítmények elősegíthetik a fogamzást is.
A terhesgondozás során sok nőgyógyász csupán folsavat és vasat ír fel, a hangsúlyt pedig az egészséges - tejtermékekben, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag - táplálkozásra fektetik. Ebben az esetben nincs is szükség kiegészítésre, azonban nem minden kismama tudja biztosítani ezt a típusú táplálkozást a várandósság egész időszaka alatt. Előfordulhat, hogy csupán egy-egy vitamin vagy nyomelem hiánya alakul ki az anya szervezetében, azonban mivel ennek egyéni kimutatása igen költséges és körülményes lenne, a terhességi multivitaminok jelentik a megoldást.
A vashiányos vérszegénység sok nő számára okoz problémát a terhesség alatt, ezért számukra elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű vas, a B12 és a folsav pótlása. A vegetáriánus kismamák - bármennyire is odafigyelnek a helyes táplálkozásra - a többé-kevésbé egyoldalú étrendnek köszönhetően nem biztos, hogy ilyen formában biztosítani tudják a magzat egészséges fejlődéséhez szükséges összes vitamint, nyomelemet és ásványi anyagot. Ebben az esetben mindenképpen szükségessé válhat a pótlás különféle készítmények által.
Egyes zsírban oldódó vitaminok (mint pl. a bőr és a szervezet regenerálódásához szükséges A-vitamin) esetében fontos odafigyelni a bevitt mennyiségre is, mivel ezek túladagolása veszélyes lehet a magzatra nézve! Az egyes készítmények magas vas és B12 vitamin tartalma miatt bizonyos "mellékhatásokkal" is számolni kell, mint a hasfájás, székrekedés vagy akár a testtömeg növekedése. A körültekintően alkalmazott, megfelelő összetételű multivitaminok esetében azonban ezek kockázata igen alacsony, és egy másik készítményre való áttérés szinte minden esetben megoldást jelent.
Sokan úgy vélik, hogy a magzatvédő vitaminok szedése következtében a baba az átlagosnál nagyobb súllyal születik, azonban ezt a állítást a mai napig egyetlen tudományos kutatás sem igazolta. A terhesvitaminok szedése a legtöbb esetben indokolt - a magzat és az anya egészsége szempontjából egyaránt.
![]() |


















